Okleveles közlekedésmérnök, az elsők között végezte el az Autóközlekedési Technikumot, így a szakma nagy tekintélye. A Mérnöki Kamara tagja, egyéni vállalkozó, tervező, a Mercedes beszállító tervezője, régebben a pártközpontban, a Parlamentben és a Művelődésügyi Minisztériumban is dolgozott. Jelenleg a BME Gépjárművek Tanszék tudományos főmunkatársa, oktató.
Műhelyében még nyáron sem áll le a munka, 5 lelkes diákjával egy hibrid kisautó megalkotásán dolgoznak a nyári szünetben is. Első munkája és legnagyobb büszkesége a Vidám Parkban egykor közlekedett kisautó. Szinte hobbiként tekint munkájára, pedig pályaválasztása a véletlen műve. „Azt is, hogy autótervező lettem például az egyik osztálytársamnak köszönhetem. ’56 után lehetett nálunk is személyautókat tervezni, a már említett osztálytársam pedig látta, vagy hallotta valahol, hogy van egy technikum, ahol autótervezőket képeznek. Az ő véletlen bekiabálásának köszönhetően, az osztály összes fiú tagja bejelentkezett a képzésre, de csak nekem sikerült a felvételi.”

Feltaláló, a biológiai tudományok doktora, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének alapító tagja és tudományos tanácsadója. A 2009-ben megalakult Feltalálók Nemzetközi Lovagrendjének felavatott lovagja. Több szabadalom és számos meghatározó kutatási eredmény köthető a nevéhez. A Dr. Pomozi Istvánnal közösen kifejlesztett differenciál polarizációs mikroszkóppal a Nürnberg-i Nemzetközi Kiállításon aranyérmet szereztek. De vajon mit tart ő eddigi legfontosabb szakmai sikerének? „Hirtelen kiemelni egyet nagyon nehéz. Mégis a Nemzetközi Fotoszintézis Világkongresszusának megrendezési jogát említeném meg. Hatalmas megtiszteltetés volt, és ráirányította a figyelmet a magyar fotoszintézis kutatásokra”

Dr. Papp Erika belgyógyász szakorvos, elkötelezett híve munkájának. Gyakornoki tapasztalatait és az alapokat a marosvásárhelyi egyetemi klinikákon szerezte meg, majd az útja Kolozsvárra vezetett, ahol közelebb került a gasztoenterológia illetve a diabetológia világához. Végül férje bíztatására Erdélyből Pécsre költözött és jelenleg a Mohácsi Kórház belgyógyásza, második szakvizsgáján dolgozik, daganatbiológiai kutatást folytat. Párjával, Dr. Czimbalmos-Kozma Ferenc gyermekgyógyász szakorvossal egy teljesen új oldalról közelítették meg a rákkutatást. Kutatómunkájuk során a daganatsejt viselkedését matematikailag modellezték, és így született meg a mutáns mitokondrium, mint rákkeltő endoszimbíóta ősbaktérium elmélete, a gesztenye fitoplazmák elleni védekezési mechanizmusa és a fenti elmélet együtt pedig egy újabb antitumorális kezelési lehetőségek. Céljuk egy olyan rákgyógyszer megalkotása, mely hatásos és az eddigi szerekénél kevesebb mellékhatással jár.

Matematikai modellezés és szelídgesztenye a rákkutatásban. Dr. Czimbalmos-Kozma Ferenc gyermekgyógyász szakorvos és párja, Dr. Papp Erika belgyógyász szakorvos egy teljesen új oldalról közelítették meg a rákkutatást. Kutatómunkájuk során a daganatsejt viselkedését matematikailag modellezték, amiből a sejtek mitokondriumai meghibásodásának a daganatkeletkezésben játszott szerepe vetődött fel bennük. Mivel ez a sejt szervecske egy velünk, bennünk élő „ősbaktérium”, amelynek közeli „rokona” - még az ősidőkből - a növényeket megtámadó fitoplazma növénybaktérium, a fitoplazmáknak viszonylag jól ellenálló szelídgesztenyefa kivonatai daganatsejt-gátló hatását vizsgálták (remélve, hogy ami a fitoplazmát gátolja, az az elfajult mitokondriumot is gátolni fogja: a „jót” nem bántja, hiszen a gesztenyét fogyasztjuk) és eredményeik figyelemkeltőek. A szelídgesztenye kivonat az eddigi előzetes vizsgálatok során hatásosnak bizonyult a tumorsejtek gátlásában. Céljuk egy olyan rákgyógyszer megalkotása, mely hatásos és az eddigi szerekénél kevesebb mellékhatással jár. Saját példájából kiindulva úgy véli: „a legjobb team-munka a párkapcsolat, ennek köszönhetően pedig a karrier és a siker is el fog jönni a megfelelő időben”.

Az Országos Onkológiai Intézet munkatársa, szülész-nőgyógyász főorvos a Szent István kórházban, sebész szakorvos, egyetemi előadó. Dr. Ungár Lászlóval Magyarországon először végeztek méhnyakrákos betegeknél ún. méhet megtartó Wertheim-műtétet. Ez a műtéti eljárás hatalmas előrelépés, ugyanis a korábbi műtétekkel ellentétben nem veszik ki a beteg méhét, hanem a műtét végén a daganatmentes méhtestet a petefészekkel együtt visszavarrják. Így később a beteg menstruálhat és gyermeket szülhet. Az első ilyen páciens itt szült Magyarországon Dr. Pálfalvi Lászlónál. Ezen sikerek után magyar kollégáival kutatásokat folytatnak a sikeres méhátültetés műtéti eljárásának kidolgozására.

Mobilos Iránytű és Hungaroszféra két díjnyertes találmány és fiatal feltalálójuk Gilyén András. Már kisiskolásként megérintette a matematika és fizika csodás világa és azóta sem ereszti. Az Ifjúsági Innovációs díjak egymást követve érkeztek: első díját 2006-ban nyerte el a Mobilis Iránytű Java alkalmazás ötletéért, rá egy évre, 2007-ben pedig ismét első helyezett pályamunkával büszkélkedhetett. A Szvoboda Péterrel közösen kifejlesztett Hungaroszféra nevű gömbrobot akár bolygók felszínének tanulmányozására is alkalmas. Jelenleg az ELTE matematika szakán tanuló András különdíjat nyert az Európai Fiatal Tudósok Versenyén Stockholmban, a 22. CASTIC kínai innovációs verseny vendég kiállítója volt és 2009-ben Márciusi Ifjak díjjal jutalmazták eddigi innovációs tevékenységét. Tagja a MAFITUD-nak, a Kutató Diákok Országos Szövetség Műszaki és Informatikai Tagozatának elnöke.

„Több „legnagyobb” (szakmai siker) is volt, de talán a 2002-ben a Nemzetközi Egészségügyi Központ Szeged Kft.-vel, azon belül is prof. Dr. Csernay Lászlóval közösen kifejlesztett Teleradiológa rendszerre vagyok a legbüszkébb, melyet a mai napig is eredményesen alkalmaznak több kórházban is, a mindennapi munkában. A maga nemében szintén „legnagyobbnak” érzem a munkahelyemen, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetében 2005. évben kifejlesztett Pannon Mobil EKG rendszer alkotói gárdájában való közreműködésemet is. Ez a fejlesztés elismerésben részesült a XIV. Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton és IT Business Leadership Award díjat is kapott.”

A Premium Health Concepts Kft. cégvezetője, táplálkozási és wellness szakértő. A cég 2005 óta működik hazánkban, hogy segítsen a túlsúllyal küzdő embereknek a sikeres és egészséges fogyásban. Mindezt egy szakszerűen kidolgozott diétás programmal - mely Németországban már bizonyított -, folyamatos szaktanácsadással és orvosi felügyelet mellett. „A diéta egy egészséges életmódot tanít a túlsúlyosaknak. A Premium diétában nincs magára hagyva a páciens. Ha a túlsúlyos emberek le tudnának fogyni egyedül, nem lenne kövér ember. Így mikor a pácienseink büszkén mutatják túlsúlyos ismerőseiknek az „elért eredményeiket”, nagyon boldog vagyok, hogy eljuthat még több emberhez, akin segíteni tud a Premium Health Concepts Kft.”

Bőrgyógyász szakorvos, kutató, egyetemi tanársegéd. Kislánya nevelése mellett jelenleg a Semmelweis Egyetem ÁOK, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika, és az MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoportjának munkatársa. Fő kutatási területe az örökletes bőrgyógyászati megbetegedések molekuláris genetikai vizsgálata. Kiemelkedő kutatási eredményeiért 2007-ben L’Oréal-Unesco „A Nőkért és a Tudományért” ösztöndíjban részesítették. „A legnagyobb örömmel az töltött el a munkám során, amikor először segíthettünk egy olyan családnak, akik egy öröklődő, súlyos, letális kimenetelű bőrgyógyászati betegség következtében vesztették el a gyermeküket. Miután elvégeztük a szükséges molekuláris genetikai vizsgálatokat, és megszületett az általunk jósolt és várt egészséges gyermek, nagy büszkeséget és megkönnyebbülést éreztünk, akárcsak a szülők.”

A 100 csoda műsorvezetője. Az egész éven át tartó programsorozat célja bemutatni a mai Magyarország 100 legérdekesebbnek, legizgalmasabbnak vélt technikai fejlesztését, innovációját, kutatási eredményét. A 100 csoda projekt része egy rádiós és televíziós műsorsorozat, internetes portál, az év végén pedig kiállítás és gála. Piringer Patrícia számos eddigi műsorvezetői munkája során nem először vett részt az innováció és a tehetség támogatásában. Az elmúlt években többször is felkérték a Magyar Formatervezési Díj műsorvezetésére. Patrícia a 100 csoda mellett a Ludwig Múzeum sajtóreferenseként tevékenykedik. Szerinte a sikerhez „szükség van a lehetőségek meglátásra és bátorságra, hogy ezeket kihasználjuk, ehhez pedig kell egy kis szerencse és érzék is.”